Budapest-Kálvin Téri Református Egyházközség

Kedves szülők, keresztszülők!

Szívből örülünk annak, hogy gyermekük született, és úgy döntöttek, szeretnék őt megkereszteltetni.
Mielőtt azonban a templomban kimondanák a fogadalom szavait, néhány kérdést tisztázniuk kell magukban Isten előtt.

Először is miért szeretnék megkereszteltetni a gyermeküket?
Talán, mert ez így szokás, hogy ne legyen pogány a gyermek. Vagy talán, mert a szertartást körül lévő misztikum által, Isten jobban vigyáz majd gyermekükre? A keresztelés sem egyik, sem másik. Itt bármilyen furcsának hangzik is, nem a gyermek a központ, hanem Önök, kedves Szülők. Mert Önök tesznek fogadalmat, mondhatni önkéntes kezességet vállalnak érte Isten előtt. A keresztelés nem egy napról szól, hanem hosszú évekre, egy életre kapott feladat!

Mit kér Isten?
Semmi olyant, amit ne lehetne teljesíteni!
Például, azt, hogy nem csak úgy szeretik gyermeküket, hogy lehetőségük szerint megadnak neki minden jót, hanem túl ezeken megismertetik vele azt is, mait soha senki el nem vehető tőle: a hitet, a reményt, a teremtő Istent, akinek kegyelméből él, akinek köszönheti, hogy egészséges. Aki boldogabbá tudja tenni a szép napokat, és segíteni akar a nehéz időszakokban.

Lehet, hogy idegenül hangzik az Önök számára sok minden abból, amit most elolvastak. Ez nem az Önök hibája, hiszen sokuk életéből kimaradt a hit, az egyház. Nem mernek kérdezni, nem értik a fogalmakat, ezért úgy gondolják, majd a gyermekük megtanulja.

Szeretném Önöket bátorítani: tanulni, megismerni sohasem késő!
Ebben szeretne segítséget nyújtani egyházközségünk. Hívjuk, várjuk Önöket különböző alkalmainkra (családi rendezvények, bibliaóra, istentisztelet), hogy mire gyermekük megnő, természetes legyen számára, hogy Önökkel együtt jöjjön a gyülekezet közösségébe, ahol őt mindig szeretettel várják.

A keresztelés feltételei:
Csak a gyülekezet területén lakóhellyel rendelkező gyermekeket keresztelhetünk meg. (Nem a területünkön lakó gyermekeket csak a lakóhely szerint illetékes lelkipásztor írásos engedélye alapján keresztelhetünk meg.)
Mindkét szülőnek előkészítő beszélgetésen kell rész vennie.

A keresztelés rendje:

Keresztelés csak vasárnap, az istentisztelet keretein belül történik.
– Elhangzik a keresztség szereztetési igéje (Máté evangéliuma 28:18-20)
– Igehirdetés
– Apostoli Hitvallás

– Szülők és keresztszülők fogadalomtétele:

Akarjátok- e, hogy gyermeketek a keresztség által az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten szövetségébe, a keresztény anyaszentegyházba befogadtassék
Felelet: Akarjuk.

Ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy gyermeketeket úgy nevelitek és neveltetitek, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt?
Felelet: Ígérjük és fogadjuk.

Az ószövetség örök szabálya volt, hogy a népnek a törvényt (tórát) ismernie kell. Ez volt a megmaradás egyetlen útja. A minden nap elmondandó ima, „Söma Israél”, Halljad Izrael az Úr a te Istened, adja ma is a reményt a hívő zsidó ember számára.
Mi keresztyének ugyan úgy fontosnak tartjuk az ismeret, a tudás és a hit kapcsolatát. A hitbe nem lehet beleszületni. Apáink, nagyapáink hitét nem lehet örökölni. Minden nemzedéknek személyesen kell megismerni és megélni az Istenhez való tartozás érzését. Ma, a XXI. században sem elég, ha azt mondom, engem református templomban kereszteltek, tehát én református vagyok.  Mert ha nem tudom megfogalmazni ki, és mi vagyok, súlytalanná válok. Sokan azzal áltatják magukat, hogy egy Isten van, ezért nem kell elkötelezni magunkat egyik felekezethez sem. Butaság!  Ha nem tartozom sehova, akkor nincs kiindulási pontom, amihez viszonyítom a dolgaimat. Bár Isten maga megismerhetetlen, de akarata megismerhető! Ebben segít a konfirmáció!
Mi reformátusok nem tartjuk magunkat az egyetlen, igaz egyháznak, nem vagyunk csalatkozhatlanok, de amit 450 éven át megértettünk a Szentírásból tanítjuk, és valljuk.

Mi a konfirmáció?
A szó latin eredetű jelentése: megerősítés. Lényege a hit gyülekezet előtti megvallása és egyházunkhoz való tartozás vállalása.

Ki konfirmálhat?
Egyházunk gyakorlata szerint első sorban, 13-14 korú gyerek konfirmálnak, de manapság egyre többen érdeklődnek felnőttként is.
Gyülekezetünkben minden évben vannak olyan fiatalok és kevésbé fiatalok, akik konfirmálni szeretnének.

Mi a menete az oktatásnak?
A gyerekek egy tanévet járnak előkészítőre. Általában 7-8. osztályos korban kezdik a konfirmációs oktatást.
A felnőtteknek szeptembertől és januártól indítunk oktatást, általában az esti órákban.
A konfirmációi oktatáson való részvétel nem kötelez senkit a konfirmációra. A nem konfirmáltak is részt vehetnek az egyház istentiszteletein, alkalmain.

Szögezzük le az elején, az egyház bibliai látása alapján az élettársi kapcsolat és a házasság között nem egy papír a különbség. A házasság egy, az Isten és emberek előtti döntés, a másik el- és felvállalásáról. A református egyház nem köt házasságot, hanem Isten áldását kéri  két ember döntésére.

Hogyan jön létre a házasság?
Ma az érzelmek a legfontosabbak, de azt is tudjuk, csak erre nem lehet egy kapcsolatot építeni. Ennek legfájdalmasabb jele a sok tönkrement kapcsolat, az un. párkapcsolati krízisek.
Sokan inkább elfogadnak egy nem jó kapcsolatot, azt mondva „nem jó az embernek egyedül”, mint elhiggyék, ezt Isten is tudja! Ezért nem véletlenül mondja az Úr: „szerzek neki társat hozzáillőt”. Mert bármilyen furcsán hangzik is, a házasságok az égben köttetnek! Nincs idő várni!- hangzik erre a ma emberének válasza.
Néha fel kell tenni magunknak a kérdést: akivel járok, akivel együtt élek az csak a párom, vagy a társam is? Én minek érzem magam mellette? A magyar nyelv olyan szépen kifejezi a házasság lényegét. Lefordítottuk-e valaha már magunknak ezt a magyar szót „feleség” ?  Ez a szó nem csak a nőről szól, hiszen a fele-ség mellett a férfi a másik fél. Hogy mutatom be azt, akivel megosztom házam, asztalom, ágyam, szavaim, érzéseim? Párom, szerelmem, élettársam vagy fele-ségem.
Ha ezt ki tudom mondani, akkor emberileg készen vagyok a házasságra.

A templomban kötött házasságok mindig boldogok?
Nem! Itt is vannak problémák, hiszen két ember kapcsolatáról szól a házasság! A keresztyének között nem azért kevesebb a válás, mert vallásilag demagógok, meg félnek Isten büntetésétől, ahogy ezt valaki nemrégen megfogalmazta, hanem mert kapcsolatuk nem csak emberi elgondoláson nyugszik. Isten Igéje azt mondja: „Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak; és a hármas kötél nem hamar szakad el” (Prédikátor könyve 4:12) Mert az a harmadik maga Isten, aki képes összefogni, megerősíteni a másik kettőt. Persze ha ezt ők is akarják.

Milyen előfeltételei vannak a templomi szertartásnak?
Részt kell venni jegyesoktatáson! Ez legalább 5 találkozás jelent, heti egy órányi időben.
Egyházunk törvénye szerint legalább az egyik házasulandónak az Egyházközség területén kell laknia. Amennyiben egyikük sem lakik itt, de templomunkban szeretnék házasságkötésüket megáldatni, akkor a református félnek lakhelye szerinti lelkészi hivataltól engedély kell kérnie. Amennyiben egyikük sem református, akkor nem kell engedélyt kérni.
Magyarországon polgári anyakönyvezés van, ezért az egyházi szertartás nem helyettesíti, és nem előzheti meg a polgári szertartást!

Az esküvői szertartás rendje:

Köszöntés
Igeolvasás
Esküvői beszéd
Házassági eskü
Ima, Miatyánk
Áldás

TISZTELT HOZZÁTARTOZÓK!

Egy osztrák kórház onkológiai osztályának bejárata fölött olvastam: „A halál hozzátartozik az élethez.”
Első pillanatra talán sokkoló, de ha végiggondoljuk, e felírat mégis igazat mond!  Nem akarunk szembenézni dolgokkal, arra hivatkozunk, hogy ez velünk, szeretteinkkel nem eshet meg. Amikor bekövetkezik, kétségbeesünk, vagy legtöbbször kapkodunk, felelősöket keresünk, hárítunk. Pedig, ha mernénk szembenézni a halállal, akkor rájöhetnénk, az nem is olyan fekete.

Mit is jelent a szembenézés?
Tudomásul venni mulandóságunkat. Nem kétségbe esve nézni az idő múlását, hanem megszívlelve imádkozni a 90. zsoltár szavait: „taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk” Mert akkor nem fogjuk azt érezni, amit e zsoltár egy másik sorában így fogalmaz: „életünk nagyobb része hiábavaló fáradság, és olyan gyorsan eltűnik, mintha repülne” Hanem azt, hogy bár az idő fogy, de minden napnak meg van a maga küldetése.

Meddig tart az élet?
Tényleg csak hetven vagy nyolcvan évig? Azután tényleg csak a megsemmisülés következik, egy urnányi hamu, ami elszórható? Gárdonyi Géza azt íratta sírjára: Csak a test! Mindannyiunknak fel kell tenni a kérdést: Hová engedjük el szeretteinket? Hová készülünk mi magunk is? Isten Ígéje azt mondja: „Úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött fiát adta érte, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” A halál – hitünk szerint- nem a vég, hanem az öröklét kezdete.

Erről ír a Jelenések könyve 21. rész 1-7 verse.

1 És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé.
2 És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számár a van felékesítve.
3 Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük;
4 és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.
5 A trónon ülő ezt mondta: Íme, újjáteremtek mindent. És így szólt: Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!
6 És ezt mondta nekem: Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.
7 Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz.

Miben tudunk segíteni?
A halállal szembenézni nem könnyű, egyedül nem is megy! Szükséges a segítség, ahogy az orvos a testet, a lelkész a lelket segíti. Kórházban haldoklók között járva látom, hogy a hozzátartozók a testre mennyit költenek, csak a lélek békéjére sajnálják sokan az időt.
Az útra  pedig fel kellene készülni!
Ezért ajánljuk segítségünket, hogy ne csak a temetés bejelentésénél találkozzunk, hanem hívjanak minket, amikor még tudunk beszélgetni a beteggel, hogy a nagy útra békességgel tudjon elindulni.
De segítséget kínálunk a temetés után Önöknek, hozzátartozóknak is, ha nehéz feldolgozni annak a hiányát, aki elment minden élők útján. Kérjük, keressenek meg bennünket az elérhetőségeinken.

A temetésről.
A református egyház hitvallása alapján a temetésen  mi kevesebbet beszélünk az elhunytról, mert azt valljuk, akit elhívott az Úr, az már előtte ad számot e földi útjáról. De az itt maradottaknak szükségük van a vigasztalás szavaira, ezért inkább hozzájuk szólunk.

A temetési szertartás rendje:

A ravatalozóban:

Fohász

A sírnál:

Fohász
Ének
Bibliai rész
Ima
Áldás, ének
Bibliai rész felolvasása, beszéd
Ima, Miatyánk
Ének, áldás

A temetést követő vasárnapon templomunkban megemlékezünk az elhunyt testvérünkről és imádkozunk a gyászolókért.

Egyházunk törvénye értelmében csak a kerületünkben, szolgálati területünkön lakó testvéreink temetését tudjuk elvégezni. Amennyiben az elhunyt máshol lakott, de tőlünk szeretnék kérni a búcsúztatást, akkor az elhunyt lakóhelye szerinti lelkipásztortól kell egy lemondó nyilatkozatot kérni, hogy elvégezhessük a szertartást.

Legyen tagja közösségünknek!

Egyházközségünk teljes jogú tagjait a választói névjegyzékben tartjuk nyilván. A névjegyzékbe bekerülhet: aki református, konfirmált, egyházfenntartói járulékot fizet és egy nyilatkozatban elkötelezi magát, hogy a Budapest–Kálvin Téri Református Egyházközség tagja kíván lenni. Ez a nyilatkozat elérhető a templomban és a lelkészi hivatalban is. (itt letölthető). Amennyiben bizonytalan abban, hogy Ön szerepel-e a választói névjegyzékben, kérem, hogy érdeklődjön nálunk. Várjuk jelentkezését, hogy Ön is a teljes jogú egyháztagok körébe tartozzon!

Egyházfenntartás, adományok

Egyházfenntartói járuléknak hívjuk az egyházközség önálló hitéleti bevételét (a perselypénzek és az adományok mellett), mellyel az egyháztagok a gyülekezet fenntartásához járulnak hozzá. Pénzbeli hozzájárulásainkat, adományainkat hálaáldozatnak is nevezzük. A kifejezés a hálánkról szól, mértéke nincs összegszerűen meghatározva (lehet a jövedelmünk 1%-a).

Mivel egyházközségünk kiadásai havi rendszerességgel kerülnek kifizetésre (pl. lelkészi javadalmak, rezsiköltségek), kérjük testvéreinket, hogy egyházfenntartói járulékukat is havi rendszerességgel juttassák el nekünk. javasoljuk, hogy rendelkezzenek rendszeres havi banki átutalásról. Közleménybe írjuk be nevünket, és hogy „egyházfenntartói járulék”.

OTP Banknál vezetett számlaszámunk: 11707024-20107972

IBAN: HU21 1170 7024 2010 7972 0000 0000
BIC (SWIFT) Kód: OTPVHUHB

Köszönjük!